This bibliography includes publications and manuscript materials on the Salgo Collection of silver as well as many additional sources on Hungarian silver, particularly from the Renaissance and Baroque periods.

Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 2 (1896).

Katalin Alcsuti. Régi magyar ékszerek. Budapest, 1940.

Czuberka Alfréd. Kuruczkori fegyverek. Budapest, 1906.

Erik Andrén, Brynolf Hellner, Carl Hernmarck, and Kersti Holmquist. Svenskt silversmide, 1520–1850; guld- och silverstämplar. Stockholm, 1963.

Antica arte magiara dal X al XVII secolo. Exh. cat. Palazzo Venezia. Rome, 1972.

Péter Apor. Metamorphosis Transylvaniae. [Written in 1736.] Bucharest, 1978.

L'Art de Hongrie du X^e au XX^e siècle. Exh. cat. Petit Palais. Paris, 1966.

Esil Atil. The Age of Sultan Süleyman the Magnificent. Exh. cat. National Gallery of Art, Washington, D.C.; Art Institute of Chicago; and The Metropolitan Museum of Art, New York. Washington, D.C., and New York, 1987.

Aladár Ballagi. "Kecskeméthi W. Péter ötvöskönyve." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 3 (1883; pub. 1884), pp. 201–392.

———. "Magyarországi városok régi számadáskönyvei." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 6 (1886), pp. 171–78.

Jolán Balogh. "Kolozsvári reneszánsz láda 1776-ból." In Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára, edited by András Bodor et al., pp. 9–23. Bucharest, 1957.

———. "A népművészet és a történeti stílusok." Néprajzi értesítő 49 (1967), pp. 73–165.

Béláné Baranyai. "Bethlen Gábor gyulafehérvári palotájának összeírása 1629. augusztus 16-án." Művészettörténeti Dokumentácíos Központ évkönyve 1959–60 (pub. 1961), pp. 229–58.

———. "Mesterek és műhelyek az északkelet-magyarországi barokk szobrászatban." In Magyarországi reneszánsz és barokk: Művészettörténeti tanulmányok, edited by Géza Galavics, pp. 313–450. Budapest, 1975.

Hildegard Baranyai. "Művészek és kézművesek Lőcse polgárkönyveiben." Manuscript in the archives of the Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest.

Oberschall Magda Bárányné. "Magyar és magyar vonatkozású művészeti emlékek Párisban." Pt. 2. Magyar művészet 7, nos. 9–10 (1931), pp. 537–68.

———. "Magyar iparművészet a hódoltság korában." In Magyar művelődéstörténet, vol. 3, A kereszténység védőbástyája. Budapest, 1940.

Barokk és rokokó : Kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből / Baroque and Rococo: An Exhibition from the Collection of the Budapest Museum of Applied Arts. Exh. cat. 2 vols. Budapest, 1990.

Barokk művészet Közép-Európában: Utak és találkozások / Baroque Art in Central Europe: Crossroads. Exh. cat. Budapesti Történeti Múzeum. Budapest, 1993.

Baroque Splendor: The Art of the Hungarian Goldsmith. Exh. cat. by István Fodor et al. Bard Graduate Center for Studies in the Decorative Arts. New York, 1994.

Franz H. Bäuml and Marianna D. Birnbaum, eds. Attila: The Man and His Image. Budapest, 1993.

Reinhold Baumstark and Helmut Seling, eds. Silber und Gold: Augsburger Goldschmiedekunst für die Höfe Europas. 2 vols. Exh. cat. Bayerisches Nationalmuseums München. Munich, 1994.

Antal Beke and Samu Barabás. I Rákóczi György és a porta. Levelek és okiratok. Budapest, 1888.

Lázló Beke. Sodronyzománcos ötvösművek. Budapest, 1980.

Kata Bethlen. Bethlen Kata önéletírása. Edited by Mihály Sükösd. Budapest, 1963.

Miklós Bethlen. The Autobiography of Miklós Bethlen. Translated by Bernard Adams. London, 2004.

———. Bethlen Miklós önéletlírása. Edited by Éva V. Windisch. 2 vols. Budapest, 1955.

Rudolf Berliner. Ornamentale Vorlageblätter des 15. bis 18. Jahrhunderts. 3 vols. Leipzig, 1925–26. [2nd ed., Munich, 1981.]

Julius Bielz. Die sächsische Goldschmiedekunst Siebenbürgens. Bucharest, 1957.

Pál Binder, ed. Utazások a régi Európában: Peregrinációs levelek, útleírások és útinaplók, 1580–1709. Bucharest, 1976.

József Biró. Erdély művészete. Budapest, 1941. Repr., Budapest, 1989.

Katalin Bíróné Sey and Annamária T. Németh. "Pogány pénzes" edények. Budapest, 1990.

Ida Bobrovszky. "Turkish-Hungarian Art Relations in Hungary in the 16th and 17th Centuries." Acta Historiae Artium 24, nos. 1–4 (1978), pp. 257–60.

———. A XVII. századi mezővárosok iparművészete: Kecskemét, Nagykőrős, Debrecen. Budapest, 1980.

Ilona P. Brestyánszky. "Debreceni ötvösművek Csongrád megye egyházaiban." A Debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1973 (pub. 1975), pp. 361–74.

———. A pest-budai ötvösség. Budapest, 1977.

Harriet Bridgeman and Elizabeth Drury, eds. Needlework: An Illustrated History. New York, 1978.

Magdalena Bunta. "Aurari clujeni şi operele lor (sec. XVI–XVII)." Acta Musei Napocensis 13 (1976), pp. 329–50.

Albert Fidelis Butsch. Handbook of Renaissance Ornament. Dover Pictorial Archive Series. New York, 1969.

Enikő Buzási. "III. Ferdinánd mint Magyar király (Justus Sustermans ismeretlen műve az egykori Legánes gyűjteményből)." Annales de la Galerie Nationale Hongroise / A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve, 1991, pp. 149–58.

Gizella Cennerné Wilhelmb. "A Zrinyi család törökellenes harcai a XVI–XVII. század képzőművészetében." In Szigetvári emlékkönyv, pp. 345–64. Budapest, 1966.

Anna Beatriz Chadour and Rüdiger Joppien. Schmuck. Vol. 1. Kunstgewerbemuseum der Stadt Köln. Cologne, 1985.

Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici; sive, Catalogus Historico-Criticus Antiquitatum, Raritatum, et Pretiosorum cum Bibliotheca Antiquaria, et Numaria euisdem Instituti. Buda, 1825.

Károly Csányi. "A kehelykiállítás tanulságai." Múzeumi és könyvtári értesítő 7 (1913), pp. 123–32.

———. "Einige Goldschmiedewerke des Sebastian Hann." Belvedere 5 (1924), pp. 149–53.

Endre Csatkai. Soproni ötvösök a XV–XIX. században. Sopron, 1931.

———. Sopron és környéke műemlékei. Rev. ed. Budapest, 1956.

Endre Csatkai and Dagobert Frey. Die Denkmäle des politischen Bezirkes Eisenstadt und der freien Städte Eisenstadt und Rust. Vienna, 1932.

Mária Csernyánszky. "A csipke." In Régiségek könyve, edited by Pál Voit. Budapest, 1983.

József Csoma. "A Libayak." Történelmi Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa multjából 1, no. 4 (1910), pp. 277–81.

Elemér Czakó. "Régi magyar ötvös-rézmetszők." Magyar Iparművészet 6 (1903), pp. 221–24.

Béla Czobor and Imre Szalay, eds. Magyarország történeti emlékei az 1896 evi ezredéves országos kiállításon. 2 vols. Exh. cat. Budapest, 1896.

Farkas Deák. "Ipartörténeti adatok." Ipartörténelmi tár, 1886.

———. A kolozsvári ötves legények strikeja 1573-ban és 1576-ban. Budapest, 1886.

Kálmán Demkó. Szepességi krónika. Lőcse, 1881.

———. "Lőcse története." Szepesmegyei Történelmi Társulat évkönyvei 10–11 (1896).

Deutsche Kunst aus dem Osten: Erwerbungen der Bundesrepublik Deutschland. Exh. cat. edited by Stephan Waetzoldt and Wolfgang Schulz. Wissenschaftszentrum Bonn-Bad Godesberg; Schloss Cappenberg; and Museum Dahlem, Berlin. Würzburg, 1989.

István Dinnyés. "Adatok Erdély XVI–XVII. századi ötvösségéhez." Studia Comitatensia: Tanulmányok Pest Megye Múzeumaiból 1 (1972), pp. 263–69.

Kornél Divald. Sáros vármegye szövött emlékei. Budapest, 1905.

Moriz Dreger. Künstlerische Entwicklung der Weberei und Stickerei innerhalb des europäischen Kulturkreises von der spätantiken Zeit bis zum Beginne des XIX. Jahrhundertes. Österreichisches Museum für Angewandte Kunst. Vienna, 1904.

1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás: A történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. 2 vols. Exh. cat. Budapest, 1896.

Erdélyi országgyűlési emlékek. 2 vols. Budapest, 1875.

Erdély régi művészeti emlékeinek kiállítása az Iparművészeti múzeumban / Ausstellung alten Kunstgewerbes aus Siebenbürgen. Exh. cat. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Budapest, 1931.

Esztergom műemlékei. Vol. 1. Compiled by Genthon István. Magyarország műemléki topográfiája 1. Edited by Tibor Gerevich. Budapest, 1948.

István Éri, Lajos Nagy, and Péter Nagybákay. A magyarországi céhes kézmüvesipar forrásanyagának katasztere / Register of Sources Relating to Crafts and Guilds in Hungary / Quellenmaterial-Kataster des zünftigen Handwerks in Ungarn. 2 vols. Budapest, 1975–76.

János Eszterházy. "Gróf Eszterházy Ferencz fegyverzetének leltára." Századok 3 (1869), pp. 416–20.

Az Európai iparművészet remekei: Száz éves az Iparművészeti Múzeum, 1872–1972. Exh. cat. Iparművészeti Múzeum. Budapest, 1972.

Ovidius Faust. Monumenta Historica Bratislavensia. Vol. 1, Archív mesta Bratislavy. Pt. 1, Súpis erbovych listín zemianskych. Bratislava, 1937.

Géza Fehér. "Les Cachets et anneaux sigillaires à inscription turque du Musée National Hongrois." Folia Archaeologica 11 (1959), pp. 187–96.

———. "A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéi." Folia Archaeologica 17 (1965), pp. 169–95.

———. Craftsmanship in Turkish-Ruled Hungary. Budapest, 1975.

Lajos Fekete. Budapest a törökkorban. Budapest, 1944.

———. Die Siyaqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung: Beitrag zur türkischen Paläographie. 2 vols. Budapest, 1955.

Kornélia Ferencz and Gertrud Palotay. Himzőmesterség: A magyarországi népi himzések öltéstechnikája. Budapest, 1932.

István Fodor. In Search of a New Homeland: The Prehistory of the Hungarian People and the Conquest. Budapest, 1982.

Emília Földes. Ötvöskatalógus. Budapesti Történeti Múzeum. Budapest, 1978.

Főúri ősgalériák, családi arcképek: A magyar történelmi képcsarnokból. Exh. cat. Magyar Nemzeti Galéria. Budapest, 1988.

Johann Michael Fritz and Hansmartin Schwarzmaier. "Die Kroninsignien der Grossherzöge von Baden." Zeitschrift für die Geschichte des Oberrheins 125 (1977), pp. 201–23.

From the Heart of Europe: Art Treasures of Hungary, 896–1896. Exh. cat. Royal Museum of Scotland, Edinburgh. [Hungary], 1992.

Géza Galavics, ed. Magyarországi reneszánsz és barokk: Művészettörténeti tanulmányok. Budapest, 1975.

Géza Galavics. Kössünk kardot az pogány ellen: Török háborúk és képzőművészet. Budapest, 1986.

———. "Fürst Paul Esterházy (1653–1713) als Mäzen: Skizzen zu einer Laufbahn." Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 45 (1992), pp. 121–41.

Galerie Neuse. Silber. Dealer's cat. Text by Bernhard Heitmann. Bremen, 1994.

Galerie Neuse à Paris: À la XV^e Biennale Internationale des Antiquaires au Grand Palais, 1990. Exh. cat. Bremen, 1990.

Marie-Madeleine Gauthier. Émaux du Moyen Âge occidental. Fribourg, 1972.

István Gedai. Aranykincsek: A termésaranytól az arany ékszerig. A 100 éves Herman Ottó Múzeum kiállítás. Exh. cat. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, and Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Miskolc and Budapest, 1999.

Tibor Generál. "Az oszmán-török haderő szervezete és vezetése a birodalom fénykorában." Hadtörténelmi közlemények 31 (1984), pp. 617–63.

Ibolya Gerelyes. "Inventories of Turkish Estates in Hungary in the Second Half of the 16th Century." Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 39, nos. 2–3 (1985), pp. 275–338.

———. "The Influence of Ottoman-Turkish Art in Hungary. I: The Spread and Use of Turkish Ornamental Weapons on the Basis of the 16th–17th Century Hungarian Probate Inventories." Acta Historiae Artium 35, nos. 3–4 (1990–92), pp. 181–91.

———. "Iszlám hatások a 16–17. századi magyar ötvösségben." Folia Archaeologica 44 (1995), pp. 191–211.

László Gerovich. The Art of Buda and Pest in the Middle Ages. Budapest, 1971.

Veronika Gervers-Molnár. Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye az esztergomi Keresztény Múzeumban. Budapest, 1983.

Ödön Gohl. "Magyar iskolák érmei." Numizmatikai közlöny 8 (1909), pp. 75–98.

András Grotte. "Kisérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására." Művészettörténeti értesítő 33 (1984), pp. 164–66.

———. "Egy magyarországi ötvösdinasztia: A Raab család." Művészettörténeti értesítő 38 (1989), pp. 110–35.

———. "Kisérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására." Művészettörténeti értesítő 40 (1991), pp. 68–81 (pt. 2); 44 (1995), pp. 113–30 (pt. 3); 45 (1996), pp. 245–65 (pt. 4).

———. "Adatok a magyarországi ötvösség történetéhez. I: Esztergom, Pest-Buda, Varasd." Művészettörténeti értesítő 47 (1998), pp. 235–41.

Viorica Guy Marica. Sebastian Hann. [In Romanian.] Cluj, 1972. [German ed., Sebastian Hann. Translated by Bernd Kolf. Cluj, 1973. 2nd ed., Sebastian Hann: Leben und Werk eines berühmten siebenbürgischen Goldschmieds. Bucharest, 1998.]

———. "Implicaţiile sud-germane ale unui caiet cu modele pentru argintari." Acta Musei Napocensis 26–30, no. 2, Istorie (1989–93; pub. 1994), pp. 105–50.

Tihamér Gyárfás. "Brassai ötvösművek." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 28 (1908), pp. 315–30.

———. "A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 30 (1910), pp. 407–19.

———. A brassai ötvösség története. Brassó, 1912.

Győri történelmi és régészeti füzetek 3 (1865).

Wolfgang R. O. Hahn. Typenkatalog der Münzen der bayerische Herzöge und Kurfürsten, 1508–1805. Braunschweig, 1971.

Péter Hanák, ed. The Corvina History of Hungary from Earliest Times until the Present Day. Budapest, 1991.

Hans Haug. L'Orfèvrerie de Strasbourg dans les collections publiques françaises. Paris, 1978.

John F. Hayward. Virtuoso Goldsmiths and the Triumph of Mannerism, 1540–1620. London, 1976.

Bernhard Heitmann. Europäïsches Kunsthandwerk, 1500–1800: Vermächtnis F.K.A./G.A.E. Huelsmann. Exh. cat. edited by Ulrich Weisner. Kunsthalle Bielefeld. Bielefeld, 1986.

Angéla Héjjné Détári. "Szakmáry Pál: Adatok egy szepességi ötvös-család működéséről a XVIII. században." Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 6 (1963), pp. 53–64.

———. "Augsburgi dísztál a vezekényi csata emlékére: Drentwett művek az Esterházy-kincstárban." Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum é vkönyve 11 (1968; pub. 1969), pp. 23–47.

———. "A fraknói Esterházy-kincstár a történeti források tükrében." In Magyarországi reneszánsz és barokk: Művészettörténeti tanulmányok, edited by Géza Galavics, pp. 473–549. Budapest, 1975.

———. Régi magyar ékszerek. 2nd ed. Budapest, 1976. [English ed., Hungarian Jewellery of the Past. Budapest, 1976.]

István Heller. "Die Spitze einer Fahnenstange vom Jahr 1663 der Kärntner Familie von Saemitz." Ars Bavarica 77–78 (1996), pp. 78–80.

———. "Einige Goldschmiedearbeiten aus Pest in westeuropäischen Sammlungen." Ars Decorativa 17 (1998), pp. 85–118.

———. "Marienburg—Wittenberg. Goldschmiedemarken: Neue Forschungsergebnisse." Pt. 27. Weltkunst 69, no. 8 (August 1999), pp. 1414–17.

———. Ungarische und siebenbürgische Goldschmiedearbeiten: Vom Ende des 16. Jahrhunderts bis zum Ende des 19. Jahrhunderts. Munich, 2000.

Erwin Hintze. Schlesische Goldschmiede. Osnabrück, 1979. [Originally published in Schlesiens Vorzeit in Bild und Schrift, n.s., 6 (1912) and 7 (1916).]

Béla Holl. Ferenczffy Lőrinc: Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Budapest, 1980.

Hildegard Hoos. Profanes Silber, 16.–20. Jahrhundert, Museum für Kunsthandwerk, Frankfurt am Main. Frankfurt am Main, 1992.

Hildegard Hoos et al. Messer, Gabel, Löffel. Museum Gabel, Löffel 92. Frankfurt am Main, 1995.

Achim Hubel. "Bedeutung und stilistische Entwicklung der liturgischen Geräte." In Kostbarkeiten aus kirchlichen Schatzkammern: Goldschmiedekunst im Bistum Regensburg, pp. 24–30. Exh. cat. Diözesanmuseum Regensburg. Munich, 1979.

János Illésy. "Magyarországi ötvösök 1732-ben." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 24 (1904), pp. 385–97.

The Illustrated Bartsch. Vol. 19, pt. 1, German Masters of the Sixteenth Century. Virgil Solis: Intaglio Prints and Woodcuts. Edited by Jane S. Peters. New York, 1987.

Internationale Ausstellung von Arbeiten aus edlen Metallen und Legirungen in Nürnberg, 1885. Exh. cat. edited by the Bayerisches Gewerbemuseum. Nuremberg, 1885.

Italy & Hungary: Humanism and Art in the Early Renaissance. Edited by Péter Farbaky and Louis A. Waldman. Proceedings of a conference held at the Villa I Tatti, Florence, June 6–8, 2007. Florence, 2011.

Elek Jakab. Kolozsvár története. 3 vols. Budapest, 1870–88.

László Jankó. Győri ötvösök a 16–19. században. Györ, 1934.

József Jankovics. Régi erdélyi viseletek: Viseletkódex a XVII. századból. Budapest, 1990.

Albert Jansen. "Aus dem Leben des Malers und Ingenieurs Biagio del Bianco aus Florenz." Zeitschrift für bildende Kunst 10 (1875), pp. 374–78.

Peter Jessen. Der Ornamentstich: Geschichte der Vorlagen des Kunsthandwerks seit dem Mittelalter. Berlin, 1920.

Pauline Johnstone. A Guide to Greek Island Embroidery. Victoria and Albert Museum. London, 1972.

———. Turkish Embroidery. Victoria and Albert Museum. London, 1985.

Gyula Káldy-Nagy. A Budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977.

———. A Gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982.

János Kalmár. A magyar kard müvészete / Der ungarische Prunksäbel. Budapest, 1938.

———. "Die Tschinke; oder, Teschner Büchse." Folia Archaeologica 10 (1958), pp. 179–88.

———. "A hegyestőr és lóra való pallos a magyar huszár szolgálatában." Folia Archaeologica 11 (1959), pp. 157–71.

———. "A buzogány." A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4–5 (1961; pub. 1964), pp. 31–43.

———. Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971.

János Kapossy. Magyarországi ötvösök a XVIII–XIX. században / Hungarian Goldsmiths of the XVIIIth and XIXth Centuries. Budapest, 1934.

Csányi Károly, ed. A budapesti amateur gyűjtemények kiállításának lajstroma. Exh. cat. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Budapest, 1907.

———. A Magyarországban készült régi egyházi kelyhek kiállításának leíró jegyzéke. Exh. cat. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Budapest, 1913.

Katalog der grossen Goldschmiedekunst-Ausstellung im Palais Schwarzenberg. Exh. cat. Vienna, 1889.

Lajos Kelemen. Művészettörténeti tanulmányok. Bucharest, 1982.

———. Kolozsvár. Edited by Bálint István János. Budapest, 1989.

György Kelényi. A barokk művészete. Budapest, 1985.

Lajos Kemény. "Szilassy János: XVIII. századi ötvös." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 26 (1906), pp. 289–92.

Hans Klinger. Kostbarkeiten der Pfarre Döbling: St. Paul aus vier Jahrhunderten. Kelche, Ziborien, Monstranzen, Aquarelle, Zeichnungen, alte Graphik, Skulpturen, Bilder, Messkleider. Exh. cat. Bezirksmuseum Döbling, Villa Wertheimstein, Vienna. Mödling, 1996.

Horst Klusch. Siebenbürgische Goldschmiedekunst. Bucharest, 1988.

Béla Kmetty. A magyar ötvösök helyzete a XVI. században. Budapest, 1912.

Karl Knies. Die Punzierung in Oesterreich. Vienna, 1896.

Judit H. Kolba. "Hans Mautner brassói ötvös." Folia Historica, no. 4 (1976), pp. 7–34.

———. "A Brózer kehely." Művészettörténeti értesítő 26 (1977), pp. 226–40.

———. "A Nemzeti Múzeum ötvöstárgyai a Jankovich-gyűjteményből." In Jankovich Miklós: A gyűjtő és mecénás (1772–1846): Tanulmányok, edited by Hedvig Belitska-Scholtz, pp. 99–121. Budapest, 1985.

———. "Ötvösség és ötvösmunkák." In Béla Radvánszky, Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, vol. 1, pp. 320–30. New ed. Budapest, 1986.

———. Schätze des ungarischen Barock. Exh. cat. Deutsches Goldschmiedehaus Hanau. Hanau, 1991.

———. Hungarian Silver: The Nicolas M. Salgo Collection. London, 1996.

Judit H. Kolba and Zsuzsa Lovag. "A szombathelyi egyházmegye ötvösművészeti emlékei." Művészettörténeti értesítő 33 (1984), pp. 117–40.

Judit H. Kolba and Annamária T. Németh. Ötvösművek. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 1973. [English ed., Goldsmith's Work. Budapest, 1973.]

———. Treasures of Hungary: Gold & Silver from the 9th to the 19th Century. Exh. cat. Cooper-Hewitt Museum, New York. Organized by the Smithsonian Institution, Washington, D.C., and the Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Budapest, 1986.

———. Baroque Goldsmiths and Jewelers Art from Hungary. Exh. cat. Norton Gallery and School of Art, West Palm Beach, Florida, and other institutions. Washington, D.C., 1993.

Sándor Kolozsvári and Kelemen Óvári, eds. Corpus Statutorum Hungariae Municipalium / A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyüjteménye. 5 vols. Monumenta Hungariae Juridico-Historica. Budapest, 1885–1904.

András Komáromy. "A tolcsvai Bónis-család levéltárából." Történelmi tár, 1886, pp. 150–81, 376–88, 577–84.

Béla Köpeczi, ed. Kurze Geschichte Siebenbürgens. Budapest, 1990.

Elemér Kőszeghy. "Némely mesterjegyekről a nagyszebeni ólomtáblán." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 30 (1910), pp. 419–21.

———. "Pozsonyi ötvösjegyek." Múzeumi és könyvtári értesítő 5 (1911), pp. 155–61.

———. "Hazai ötvösczéhek pecsétjei." Múzeumi és könyvtári értesítő 6 (1912), pp. 288–94.

———. "Magyarországi ötvösjegyek." Múzeumi és könyvtári értesítő 8 (1914), pp. 25–41.

———. Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig / Merkzeichen der Goldschmiede Ungarns vom Mittelalter bis 1867. Budapest, 1936.

József Kótai. "A Blaskovich Múzeum ötvöstárgyai." Magyar ötvös 6, no. 2 (1995), pp. 2–4.

Géza Kovách and Pál Binder, eds. A céhes élet Erdélyben. Bucharest, 1981.

László Kovács. "A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának XI–XIV. századi csillag alakú buzogányai." Folia Archaeologica 22 (1971), pp. 165–81.

———. "Szablya-kard fegyverváltás: A kétélű kardos 10–11. századi magyar sírok keltezéséhez." Archaeologiai értesítő 117 (1990), pp. 39–49.

Tibor S. Kovács. "A hegyestőr (Egy speciális szúrófegyver története)." Folia Historica 18 (1993), pp. 177–203.

Béla Kövér. "Az 'erdélyi' zománczról." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 15 (1895), pp. 289–311.

Vincent Laloux and Philippe Cruysmans. Le Bestiaire des orfèvres: L'Oeil du hibou. Lausanne and Geneva, 1994.

Emőke László. "Himzömüvészet." In Régiségek könyve, edited by Pál Voit. Budapest, 1983.

Antal Leopold. Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár katalógusa. Budapest, 1942.

Ervin Liptai. Magyarország hadtörténete. 2 vols. Budapest, 1984–85.

Viera Luxová-Dobesová. "Művészek és kézművesek Besztercebánya polgárkönyveiben." Manuscript in the archives of the Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest.

Madarsko zlatarstvo od X do XIX veka. Exh. cat. Muzej Primenjene Umetnosti, Belgrade, and Muzej za Umjetnost i Obrt, Zagreb. Belgrade, 1968.

A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Exh. cat. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Budapest, 1884.

Béla Majláth. "A Nemzeti Múzeum sodronyos pánczéljai." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 11 (1891), pp. 125–35.

Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn, 1458–1541. Exh. cat. Schloss Schallaburg. Vienna, 1982.

Mausoleum Potentissimorum ac Gloriosissimorum Regni Apostolici Regum et Primorum Militantis Ungariae Ducum. Nuremberg, 1664. Repr., Budapest, 1991.

Lajos Merényi. "Az első herczeg Esterházy fraknóvári ingóinak leltára-ből." Magyar gazdaságtőrténeti szemle 10 (1903), pp. 166–79.

Endre Michnay and Pál Lichner. Buda városának törvénykönyve, MCCXLIV–MCCCCXXI-böl. Pozsony, 1845.

József Mihalik. "Selmeczbányai ötvösművek a XVII. századból." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 10 (1890), pp. 348–50.

———. "Kecskeméti Ötvös Péter." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 14 (1894), pp. 148–59.

———. "Hazai ötvösségünk történetéhez." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 18 (1898), pp. 381–84.

———. Kassaváros ötvösségének története. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1899.

———. Kassaváros ötvösségének története. Budapest, 1900.

———. "Tanulmányok a régi hazai ötvösség köréből." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 21 (1901), pp. 104–10.

———. "Lőcsei ötvösökről a XVIII. században." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 26 (1906), pp. 59–61.

———. "Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből." Múzeumi és könyvtári értesítő 5 (1911), pp. 85–155.

———. "Adalékok a beszterczebányai ötvösökhöz." Múzeumi és könyvtári értesítő 7 (1913), pp. 236–39.

Sándor Mihalik. "Nagyszombati ötvösmesterek a XVI–XVIII. századból." Múzeumi és könyvtári értesítő 11 (1917), pp. 73–88.

———. "Beszterczebányai ötvösök a XV–XIX. században." Múzeumi és könyvtári értesitő 12 (1918), pp. 36–53, 127–42.

———. A rimaszombati ötvösczéh: Magyar iparmüvészettörténeti forrástanulmány. Budapest, 1919.

———. "Andrássy Collection." Unpublished manuscript. Compiled in 1930. Documentation Department, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.

———. Adatok a felvidéki ötvösség történetéhez. Pécs, 1935.

———. "Die ungarischen Beziehungen des Glockenblumenpokalis." Acta Historiae Artium 6, nos. 1–2 (1959), pp. 33–86.

———. Emailkunst im alten Ungarn. Budapest, 1961.

———. "Versuch einer Zentralisierung des ungarischen Punzierungswesens im 18. Jahrhundert." Acta Historiae Artium 7, nos. 3–4 (1960–61), pp. 251–301.

———. "Hann Sebestyén ötvös, 1645–1713." PhD diss., Budapest, 1966.

———. "Der Goldschmied Sebastian Hann, 1645–1713." Acta Historiae Artium 16, nos. 3–4 (1970), pp. 151–98.

József Mikulik. Magyar kisvárosi élet, 1526–1715: Történeti tanúlmány. Rozsnyó, 1885.

László Mravik, ed. The "Sacco di Budapest" and Depredation of Hungary, 1938–1949: Works of Art Missing from Hungary as a Result of the Second World War. Translated by Chris Sullivan, Bertalan Szilánk, and László Mravik. Budapest, 1998.

Géza Nagy. "Magyar kardok." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 18 (1898), pp. 226–45.

———. A magyar viseletek története. Budapest, 1900.

Iván Nagy. Magyarország családai: Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. 12 vols. Pest, 1857–65. Repr., 8 vols. Budapest, 1987.

Margit B. Nagy. Reneszánsz és barokk Erdélyben: Művészettörténeti tanulmányok. Bucharest, 1970.

Annamária T. Németh. "A magyar ötvösség története. Ötvösrajzok a barokk korban." Magyar ötvös 4, no. 1 (1993), pp. 2–5.

Der Neue Støckel: Internationales Lexikon der Büchsenmacher, Feuerwaffenfabrikanten und Armbrustmacher von 1400–1900. 3300 Namen, 6500 Marken und Zeichen aus 32 Ländern. Edited by Eugène Heer. 3 vols. Schwäbish Hall, 1978–82.

Reingard Neumann and Gerhard Murza. Persische Seiden: Die Gewebekunst der Safawiden und ihrer Nachfolger. Leipzig, 1988.

Corina Nicolescu. Die Edelschmiedekunst in Rumänien. Bucharest, 1973.

János Novák. A kolozsvári ötvösczéh a XVIII. századig. Kolozsvár, 1913.

———. Rodové erby na Slovensku. Vol. 1, Kubínyiho zbierka pečati. Martin, Bratislava, 1980.

Éva Nyulásziné Straub. Öt évszázad címerei: A Magyar Országos Levéltár címereslevelein. Budapest, 1987.

Ernő Orosz. Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Tivadar Ortvay. Pozsony város története. 4 vols. Pozsony, 1892–1912.

Az Ötves Mesterségről való Vetélkedés. Lőcse, 1716.

Claus Overzier. Deutsches Silber: Formen und Typen, 1550–1850. Munich, 1987.

Gertrud Palotay. Árva Bethlen Kata fonalas munkái. Kolozsvár, 1940.

———. Oszmán-Török elemek a magyar himzésben / Les Éléments turcs-ottomans des broderies hongroises. Budapest, 1940.

———. Régi erdélyi hímzésminta-rajzok. Kolozsvár, 1941.

Károly Pap. "Szilassy-féle egyházi edények." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 23, no. 3 (1903), pp. 206–15.

Die Pariser Weltausstellung in Wort und Bild. Exh. cat. edited by Georg Malkowsky. Exposition Universelle, Paris. Berlin, 1900.

Emese Pásztor. Oszmán-török hímzések az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből (16–19. sz.). Exh. cat. Eger, 1990.

Dénes Pataky. A Magyar rézmetszés története: A XVI. századtól 1850-ig. Budapest, 1951.

Klaus Pechstein. Deutsche Goldschmiedekunst vom 15. bis zum 20. Jahrhundert aus dem Germanischen Nationalmuseum. Exh. cat. Deutsches Goldschmiedehaus Hanau, Städtisches Museum Ingolstadt, and Germanisches Nationalmuseum Nürnberg. Nuremberg and Berlin, 1987.

Klaus Pechstein. "Schätze deutscher Goldschmiedekunst. Ergänzungen zur Ausstellung in Hanau." Weltkunst 62, no. 23 (December 1, 1992), pp. 3523–25.

———. "Schätze deutscher Goldschmiedekunst. Ergänzung zu den Ausstellungen in Lüneburg und Pforzheim." Weltkunst 63, no. 13 (July 1, 1993), pp. 1657–59.

Ernst Petrasch, Reinhard Sänger, Eva Zimmermann, and Hans Georg Majer. Die Karlsruher Türkenbeute: Die "Türckische Kammer" des Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden-Baden; die “Türckischen Curiositaeten” der Markgrafen von Baden-Durlach. Munich, 1991.

Anna Petrová-Pleskotová. "Művészek és kézművesek Pozsony polgárkönyveiben." Manuscript in the archives of the Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest.

István Pritz. Magyar órák: Művészettörténeti tanulmány. Budapest, 1943.

Károly Pulszky and Jenö Radisics. Az ötvösség remekei a magyar történeti ötvösműkiállításon. Budapest, 1884.

Béla Radvánszky. Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVI. században. 3 vols. Budapest, 1879–95. New ed., Budapest, 1986.

Recehímzések. Exh. cat. Iparművészeti Múzeum and Nagytétényi Kastélymúzeum. Budapest, 1982.

Régi egyházművészet országos kiállítása / Ausstellung alter kirchlicher Kunst. Exh. cat. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Budapest, 1930.

Régi ezüstkiállításának leíró lajstroma. Exh. cat. edited by Károly Csányi. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. Budapest, 1927.

Ludwig Reissenberger. Kirchliche Kunstdenkmäler aus Siebenbürgen. Edited by Ausschuss des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, 1878.

———. Arbeiten des Hermannstädter Goldschmiedes Sebastian Hann. Supplement to Kirchliche Kunstdenkmäler aus Siebenbürgen. Edited by Ausschuss des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, 1884.

———. "Über die ehemaligen Befestigungen von Hermannstadt." Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 29 (1899), pp. 315–417.

Ede Reiszig and József Csoma. Szabolcs vármegye nemes családai. Edited by Samu Borovszky. Budapest, 1899.

Adolf Resch. "Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter von 1516–1800." Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 7 (1884), pp. 19–23.

———. Siebenbürgische Münzen und Medaillen von 1538 bis zur Gegenwart. Hermannstadt, 1901.

Kálmán Révész. "A debreczeni ötvösczéh rendszabályai, 1598–1600." Történelmi tár, 1887, pp. 595–607.

Elisa Ricci. Antiche trine italiane: Trine ad ago. 2 vols. Bergamo, 1908.

Flóris Rómer. A hazai ötvöscéhek szabályai. Századok XI. Pest, 1877.

Marc Rosenberg. Der Goldschmiede Merkzeichen. 3rd ed. 4 vols. Frankfurt am Main, 1922–28.

Viktor Roth. Geschichte des deutschen Kunstgewerbes in Siebenbürgen. Strassburg, 1908.

———. Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése. Budapest, 1913.

———. "Beszterczei ötvösművek." Archaeologiai értesítő, 2nd ser., 34 (1914), pp. 355–73.

———. Kunstdenkmäler aus den sächsischen Kirchen Siebenbürgens. 2 vols. Hermannstadt, 1922.

Donald F. Rowe. Enamels: The XII to the XVI Century. Exh. cat. Martin D'Arcy Gallery of Art, Loyola University. Chicago, 1970.

———. "A 'George in Gold' and Enamels in Chicago Collections." Apollo 95 (June 1972), pp. 470–75.

György Rózsa. Budapest régi látképei, 1493–1800. Budapest, 1963.

———. Magyar történetábrázolás a 17. században. Budapest, 1973.

———. Selected Paintings of the Historical Gallery. Történelmi Képcsarnok, Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 1977.

———. Schlachtenbilder aus der Zeit der Befreiungsfeldzüge. Budapest, 1987.

Lajos Rúzsás and Ferenc Szakály, eds. Mohács: Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Budapest, 1986.

Sammlung Fritz Thyssen: Ausgewählte Meisterwerke. Exh. cat. Bayerisches Nationalmuseum München. Munich, 1986.

Alexandru Sǎşianu. Ezüst- és ónmüvesség a XVI–XIX. században: A Nagyváradi Református Egyházmegye kegyszerei. Nagyvárad, 1986.

Schätze deutscher Goldschmiedekunst von 1500 bis 1920 aus dem Germanischen Nationalmuseum. Exh. cat. Germanisches Nationalmuseum Nürnberg. Nurnemberg and Berlin, 1992.

Erich Schliemann, ed. Die Goldschmiede Hamburgs. With contributions by Bernhard Heitmann, Renate Scholz, Jewgenia I. Smirnowa, Fabian Stein, Arved von Ungern-Sternberg, and Wiltrud Meinz-Arnold. 3 vols. Hamburg, 1985.

Justus Schmidt. Die alte Universität in Wien und ihr erbauer Jean Nicolas Jadot. Vienna, 1929.

Hermann Schmitz. Generaldirektør Ole Olsens Kunstsamlinger / Ole Olsens Art Collections / Ole Olsens Kunstsammlungen. 2 vols. Munich, 1924.

Johannes Schöbel. Prunkwaffen: Waffen u. Rüstungen aus dem Historischen Museum Dresden. Leipzig, 1973.

Timothy B. Schroder and John F. Hayward. Europäïsche Goldschmiedekunst: Das Silber der Schroder Collection. Exh. cat. Helmhaus, Zurich, and Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg. Hamburg, 1987.

Marie Schuette. Alte Spitzen (Nadel- und Klöppelspitzen): Ein Handbuch für Sammler und Liebhaber. 2nd ed. Berlin, 1914.

Rolf Schuller. "Goldschmiede im mittleren Südsiebenbürgen (14.–19. Jahrhundert)." Forschungen zur Volks- und Landeskunde 16, no. 1 (1973), pp. 122–36.

Helmut Seling. Katalog der Silbersammlung Commendatore Giovanni Züst (Rancate TI) im Kirchhoferhaus, St. Gallen. St. Gallen, 1969.

———. Die Kunst der Augsburger Goldschmiede, 1529–1868: Meister, Marken, Werke. 3 vols. Munich, 1980.

———. Die Augsburger Gold- und Silberschmiede, 1529–1868: Meister, Marken, Werke. New ed. Munich, 2007.

Johannes Siebmacher. J. Siebmachers grosses und allgemeines Wappenbuch. Vol. 4, pt. 12, Der Adel von Siebenbürgen. Nuremberg, 1898. Repr., Neustadt an der Aisch, 1984.

Rainer Slotta. "Herrengrunder Gefässe." In Meisterwerke bergbaulicher Kunst vom 13. bis 19. Jahrhundert, pp. 602–9. Exh. cat. Deutsches Bergbau-Museum Bochum and Schloss Cappenberg. Bochum, 1990.

Jenö Sobo. Selmeczbánya sz. kir. város társadalma, ipara és kereskedelme a XVI. század második felében. Budapest, 1910.

Árpád Somogyi. "Adatok a veszprémi ötvösség történetéhez." A Veszprém Megyei közleményei 2 (1964), pp. 293–302.

Alexandrine N. St. Clair. The Image of the Turk in Europe. The Metropolitan Museum of Art. New York, 1973.

Attila Sunkó. "Az Erdélyi Fejedelemség udvari hadszervezetének heraldikai ábrázolásai: Kökösi Nagy Miklós címereslevele." Turul 71, nos. 3–4 (1998), pp. 78–89.

Béla Szádeczky, ed. I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. Vol. 1, Bornemisza Anna gazdasági naplói, 1667–1690. Budapest, 1911.

Lajos Szádeczky. A czéhek történetéről magyarországon. Budapest, 1890.

———. Iparfejlődés és a czéhek története magyarországon. Okírattárral (1307–1848). Czéhek lajstroma. A czéhirodalom és ipartörténet könyvészete. 2 vols. Budapest, 1913.

János Szendrei. Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896.

Szepesvármegye müvészeti emlékei. Edited by János Vajdovszky. 3 vols. Vol. 1, Épitészeti emlékek, by Kornél Divald. Budapest, 1905–7.

Sándor Szilágyi. "Oklevelek az ipar és kereskedés történetéhez Magyarországon a XVI. és XVII.-ik században." Történelmi tár, 1876, pp. 239–58.

Béla Takács. Ötvösművek a Debreceni Református Kollégium múzeumában. Budapest, 1988.

———. "Református templomok ötvöskincsei." Magyar ötvös 3, no. 1 (1991), pp. 19–23.

Sándor Takáts. Magyar Nagyasszonyok. Budapest, 1925.

Ferenc Temesváry. Fegyverkincsek, díszfegyverek. Budapest, 1982.

———. Vas, ezüst és arany: Nemzeti történelmünk fegyverei. Festetich Kastély, Keszthely. Exh. cat. Keszthely, 1989.

Lajos Thallóczy. "Bornemisza Anna és az erdélyi ötvösök." Archaeologiai értesítő 11 (1877), pp. 306–8.

———. "I. Apafi Mihály udvara." Századok 12 (1878), pp. 413–31.

Kálmán Thaly. "Ötvösművészeti és skofium-hímzési adatok 1709- és 1711-ből." Archaeologiai értesítő 12 (1878), pp. 161–68.

———. "Zrinyi Ilona és II. Rákóczi Ferenczféle ingóságok jegyzékei." Történelmi tár, 1879, pp. 171–79.

———. "Ősmagyar fegyverek és hadi szokások maradványai a kuruczvilágban." Hadtörténelmi közlemények, 1889, pp. 155–58.

———. "A Maros-Vásárhelyi trónbeiktató országgyűlés törvényczikkei, 1707." Történelmi tár, 1897, pp. 577–606.

J. J. M. Timmers. Christelijke symboliek en iconografie. 3rd ed. Haarlem, 1978.

József Tirnitz. "Művészek és kézművesek Sopron polgárkönyveiben." Manuscript in the archives of the Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest.

Tkanina turecka XVI–XIX w. ze zbiorów polskich. Exh. cat. Muzeum Narodowe. Warsaw, 1983.

Zoltán Tóth. "A huszárok eredetéről." Hadtörténelmi közlemények, 1934, pp. 129–41.

Eva Toranová. "Levočský zlatnícky cech v 17.–19. storočí." Sborník Slovenského Národného Múzea LXI; História 7 (1967), pp. 183–225.

———. Goldschmiedekunst in der Slowakei. Translated by Helene Katrinaková. Hanau, 1982.

Ignác Tragor. Vác műemlékei és művészei. Vác, 1930.

Manfred Treml, Rainhard Riepertinger, and Evamaria Brockhoff, eds. Salz, Macht, Geschichte. 2 vols. Exh. cat. Haus der Bayerischen Geschichte. Augsburg, 1995.

Trésors de l'orfèvrerie hongroise du X^e au XX^e siècle / Schatten van de Hongaarse edelsmeedkunst van de Xde tot de XIXde eeuw. Exh. cat. Palais des Beaux-Arts. Brussels, 1970.

Trophaeum Nobilissimae ac Antiquissimae Domus Estorasianae. . . . Vienna, 1700.

Die Türken vor Wien: Europe und die Entscheidung an der Donau, 1683. Exh. cat. Historisches Museum der Stadt Wien. Vienna, 1983.

Gustaf Upmark. Guld- och silversmeder i Sverige, 1520–1850. Stockholm, 1943.

Mária Varjú-Ember. A csipke. Magyar Nemzeti Múzeum and Történeti Múzeum. Budapest, 1962.

———. Régi textíliák. A Magyar Nemzeti Múzeum kincsei. Budapest, 1980. [English ed., Old Textiles. Budapest, 1980.]

———. Úrihímzés: A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. Budapest, 1981.

Endre Veress. "Kolozsvári ötvös-czéh szabályok." Történelmi tár, 1897, p. 384.

János Visegrádi. "Egyházi ötvösművek Zemplén vármegyéből." Múzeumi és könyvtári értesítő 6 (1912), pp. 26–31.

Carsten-Peter Warncke. Die ornamentale Groteske in Deutschland, 1500–1650. 2 vols. Berlin, 1979.

Pamela Warner. Embroidery: A History. London, 1991.

Welt im Umbruch: Augsburg zwischen Renaissance und Barock. 3 vols. Exh. cat. Rathaus and Zeughaus. Augsburg, 1980.

Wenzel Jamnitzer und die Nürnberger Goldschmiedekunst, 1500–1700. Goldschmiedearbeiten: Entwürfe, Modelle, Medaillen, Ornamentstiche, Schmuck, Porträts. Exh. cat. Germanisches Nationalmuseum Nürnberg. Munich, 1985.

Elias Widemann. Comitium Gloriae Centum qua Sanguine qua Virtute Illustrium Heroum Iconibus Instructum. . . . Pressburg, 1646.

———. Icones Illustrium Heroum Hungariae: Wien, 1652. Budapest, 2004. [Originally published in Vienna, 1652.]

Wien, 1529: Die erste Türkenbelagerung. Exh. cat. Historisches Museum der Stadt Wien. Vienna, 1979.

Lucas Heinrich Wüthrich. Das druckgraphische Werk von Matthaeus Merian d. Ae. Vol. 1. Basel, 1966.

A. Zakharov and V. Arendt. Studia Levedica: Régészeti adatok a magyarság IX. századi történetéhez / Studia Levedica: Archaeologischer Beitrag zur Geschichte der Altungarn im IX. Jh. Archaeologia Hungarica 16. Budapest, 1935.

Lajos Zoltai. Ötvösök és ötvösművek Debrecenben: Adalékok a debreceni ötvösség történetéhez. Debrecen, 1937.